Szeretet, Szolgálat és Szellemiség
Minden egyes gondolatunkkal – tudatosan, de többnyire tudattalanul – magokat ültetünk. Teremtünk. Jól vagy rosszul.
Kétféle mag létezik: az egyikből számunkra jó dolgok fognak fejlődni és teljes pompájukban megnyilvánulni, amennyiben hittel, szeretettel, kitartással, bölcsességgel, tudatossággal tápláljuk.
A másik féle mag az, amiből olyan termés lesz, ami már nem annyira tetszetős, mert tápláléka a félelem, az aggódás, a bűntudat, a düh, a megbántottság volt. Ez a termés magában fogja hordozni továbbra is táplálékát.
Majd feltesszük a kérdést: „Miért bánik így velem az élet?”
A Gyógyító beszélgetés célja, hogy megfejtsük a magok természetét. Rávezessen az okokra, rálássunk, hogy mi áll a félelmeink, elfojtott érzelmeink, lelki gyötrődéseink hátterében. Tudnunk kell az okot, meg kell értenünk és el kell fogadnunk. Ez gyógyulásunk letéteményese.
Ha felteszünk magunknak egy kérdést, a válasz már rég készen áll arra, hogy megmutassa magát. Amikor beszélünk, a válasz a lelkünk mélyéről fog előjönni és érzések, érzelmek kíséretében szavakká formálódni.
Nincs mindig szükség tanácsra. Sokszor elég egy jó beszélgetés, ami megnyugtatja a lelket, kitisztítja az elmét, ami pozitív gondolkodásra serkent, fejleszti az önismeretet, a személyiséget, ami gyógyító, vigasztaló, energiával feltöltő.
Nincs betartandó szabály, korlát. A beszélgetés, nyugodt, szeretetteljes, békés légkörben történik. Lelki értelemben vett utazás, mely lehet kellemes, élményekben gazdag, de lehet fájdalmas és szomorú.
Bármilyen érzelem is szabadul fel, az maga a tisztulás.
Tegyünk rendet magunkban, hisz boldogok csak akkor lehetünk, ha minden a helyére kerül.